Bankjegyek biztonsági elemei. Miért jó a bankjegyvizsgáló?

A Magyar Nemzeti Bank a jelenleg forgalomban lévő érméket 1993-tól, a bankjegyeket pedig 1997-től váltotta fel az új érme-, illetve bankjegysorozat. A bankjegysorozat címleteinek mérete azonos (154 mm × 70 mm). Valamennyi címlet modern nyomtatási eljárással, számos biztonsági elem alkalmazásával, vízjeles, biztonsági szálat és jelzőrostokat tartalmazó új papírra készül.

A bankjegy papírjának alapszíne fehér. A bankjegyek előoldalának meghatározó nyomatrészei: a bankjegycímleten szereplő személy arcképe, az értékjelzések számokkal és betűkkel kiírva, a MAGYAR NEMZETI BANK felirat, a hitelesítő aláírások, a Magyar Köztársaság címere. A bankjegyek hátoldalának főbb nyomatrészei: a bankjegy előoldalán ábrázolt személyhez kötődő helyszín képe, az értékjelzések számokkal és betűkkel kiírva. E meghatározó nyomatrészek metszetmélynyomtatással készülnek, ezeken a helyeken a festékréteg jól tapintható.

A bankjegyek a hamisítás elleni védelem biztosítása érdekében több biztonsági elemet is tartalmaznak. Ezek között vannak szabad szemmel láthatóak, és olyanok is, amelyek speciális segédeszköz alkalmazásával azonosíthatóak (bankjegyvizsgálók). A bankjegyek tartalmaznak olyan hasonló megjelenésű biztonsági elemeket, amelyek minden címleten megtalálhatóak és olyanokat is, amelyek csak egyes címleteken kerültek alkalmazásra.

Hasonló megjelenésű biztonsági elemek

Biztonsági szál

A bankjegyet fény felé tartva látható a biztonsági szál. Felületét nagyítóval vizsgálva a MAGYAR NEMZETI BANK felirat olvasható (mindkét oldalról ellenőrizhető). A biztonsági szál a valódi bankjegyek papír anyagában található, rátekintésre nem rajzolódik ki élesen a bankjegy felületén (sem az elő-, sem a hátoldalon).

Illeszkedőjel

A bankjegy előoldalának jobb felső, hátoldalának bal felső sarkába nyomtatott ábratöredékek fény felé tartva H betűvé egészítik ki egymást (mindkét oldalon ellenőrizhető). Fény felé tartva a valódi bankjegyeket a H betű szabályosan látható, töredezés, szétesés, elmosódás nem tapasztalható.

Hologramfólia

A bankjegy előoldalán a vízjelmező mellett jobbra található; egyenes profilú, felületén mozgatás hatására váltakozva látható a köztársasági címer vagy az MNB felirat. A fólia bal oldalán fémes apró számokkal a különböző értékjelzés olvasható (kivétel az 500 és az 1000 forintos bankjegyek). A valódi bankjegyeken lévő hologramfólia a bankjegypapír síkjából nem emelkedik ki, felületén a rátekintés szögétől függően a fenti képi elemek váltakoznak, egyéb képi elemek nem jelennek meg. Az MNB felirat és a köztársasági címer nem látható egyszerre, mozgatás hatására az egyik feltűnik, a másik eltűnik.

Rejtett kép

A bankjegy előoldalának bal felső sarkában a bankjegyet közel szemmagasságban tartva, síkban elforgatva az MNB felirat jelenik meg. A valódi bankjegyeken a rátekintés szögétől függően az MNB betűk feltűnnek vagy eltűnnek, folyamatosan nem láthatók. (Az 1000 forintos bankjegyen, illetve a 2001 előtti 500 forintos címleten nem található rejtett kép.)

Mikroírás

A bankjegyet nagyítóval vizsgálva az elő- és hátoldalon több helyen az MNB felirat, a bankjegy címletértéknek megfelelő értékjelzés, valamint a MAGYAR NEMZETI BANK (kivétel az 1000 forintos) felirat olvasható. A valódi bankjegyeken a mikroírás tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből áll, töredezés, szétesés, elmosódás nem tapasztalható.

UV-fényben

A bankjegyet a bankjegyvizsgáló UV-fényében vizsgálva a papír anyagában elszórtan található jelzőrostok kék, zöld és piros színben fluoreszkálnak (mindkét oldalon ellenőrizhetők). Több bankjegyet UV-fényben összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a jelzőrostok elhelyezkedése, száma és színbeli megoszlása bankjegyenként eltérő. Ugyancsak címletenként eltérő módon a nyomat egyes részletei is fluoreszkálnak a bankjegyvizsgáló UV-fényében.

Eltérő megjelenésű biztonsági elemek címletekre lebontva

500 forintos bankjegy

• Kibocsátások időpontja: 1998. december 1., 2001. február 1., 2009. április 15.
• Előoldali kép: II. Rákóczi Ferenc portréja
• Hátoldali kép: sárospataki vár

Fény felé tartva

A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon II. Rákóczi Ferenc portréjának tükörképével egyező sötét-világos átmenetekből álló vízjel jelenik meg; a bankjegy középvonalától kissé balra láthatóvá válik a papír anyagában található biztonsági szál, melynek felületét nagyítóval vizsgálva a MAGYAR NEMZETI BANK felirat olvasható; a bankjegy előoldalának jobb felső, hátoldalának bal felső sarkába nyomtatott ábratöredékek fény felé tartva H betűvé egészítik ki egymást, ezzel szabályos illeszkedőjelet alkotva.

Vízjel

A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon II. Rákóczi Ferenc portréjának tükörképével egyező árnyalatos vízjel jelenik meg (mindkét oldalról ellenőrizhető). A valódi bankjegyeken a vízjel ránézésre nem látható (sem az elő-, sem a hátoldalon), nem tartalmaz határozott kontúrú vonalakat, UV-fényben sem látható.

Színváltó nyomat

A 2001 utáni 500 forintos címleten a bankjegy előoldalának bal felső sarkában található, jól tapintható nyomat a rátekintés szögétől függően arany vagy zöld színű. A valódi bankjegyeken a színváltó nyomat nem csupán fényes, hanem mozgatás hatására megtörténik a színváltás, a két szín egyértelműen felismerhető és elkülöníthető.

Metszetmély nyomtatás

A bankjegy ún. képnyomatain - II. Rákóczi Ferenc portréja, 500 és ötszáz forint értékjelzések, címer, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hátoldali kép - kiemelkedő festékréteg található, mely érdes felületű, tapintással jól ellenőrizhető. A valódi bankjegyeken a metszetmély nyomtatás vonalrendszerekből áll, a nyomatok érdességét a festékréteg vastagsága adja. (A 2006-ban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából kibocsátott 500 forintos emlékbankjegyen a hátoldali kép nem metszetmély nyomtatással készült.)

UV-A fény alatt

Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum (a lovas kuruc vitéz ovális keretbe foglalt képe) UV-A fényben zöld színben fluoreszkál. Ez a motívum csak a bankjegyvizsgáló UV-fényével megvilágítva válik láthatóvá.

A bal oldali (vízszintes) sorozatszám narancs színben fluoreszkál. A valódi bankjegyeken a sorozatszám tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből és számokból áll. A vízszintes és a függőleges sorozatszámok mindig megegyeznek az adott bankjegyen, több bankjeggyel összehasonlítva viszont nincsen egyezőség (a sorozatszámok bankjegyenként eltérők).

UV-C fény alatt

Az előoldalon a vízjelmezőben található nyomat (a lovas kuruc vitéz ovális keretbe foglalt képe) UV-C fényben piros színben fluoreszkál. A valódi bankjegyeken e nyomat szabad szemmel nem látható, a bankjegyvizsgáló UV-fénye alatt azonban fluoreszkál.

A baloldali (vízszintes) sorozatszám narancs színben fluoreszkál, a bankjegy jobb szélén található függőleges sorozatszám vörös színben fluoreszkál. A valódi bankjegyeken a sorozatszám tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből és számokból áll. A vízszintes és a függőleges sorozatszámok mindig megegyeznek az adott bankjegyen, több bankjeggyel összehasonlítva viszont nincsen egyezőség (a sorozatszámok bankjegyenként eltérők).

1000 forintos bankjegy

• Kibocsátások időpontja: 2006. április 10., 2009. április 15.
• Előoldali kép: Mátyás király portréja
• Hátoldali kép: Hercules kút (visegrádi reneszánsz palota részlete)

Fény felé tartva

A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon Mátyás király portréjának tükörképével egyező sötét-világos átmenetekből álló vízjel jelenik meg; a bankjegy középvonalától kissé balra láthatóvá válik a papír anyagában található biztonsági szál, melynek felületét nagyítóval vizsgálva a MAGYAR NEMZETI BANK felirat olvasható; a bankjegy előoldalának jobb felső, hátoldalának bal felső sarkába nyomtatott ábratöredékek fény felé tartva H betűvé egészítik ki egymást, ezzel szabályos illeszkedőjelet alkotva.

Vízjel

A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon Mátyás király portréjának tükörképével egyező árnyalatos vízjel jelenik meg (mindkét oldalról ellenőrizhető). A valódi bankjegyeken a vízjel ránézésre nem látható (sem az elő-, sem a hátoldalon), nem tartalmaz határozott kontúrú vonalakat, UV-fényben sem látható.

Színváltó nyomat

A bankjegy előoldalának bal felső sarkában található, jól tapintható nyomat a rátekintés szögétől függően bíbor vagy olajzöld színű. A valódi bankjegyeken a színváltó nyomat nem csupán fényes, hanem mozgatás hatására megtörténik a színváltás, a két szín egyértelműen felismerhető és elkülöníthető.

Irizáló nyomat

A rátekintés szögétől függően a bankjegy előoldalának közepén látható a gyöngyházszínű sáv, amelyben az 1000 ismétlődő értékjelzés olvasható. A valódi bankjegyeken lévő irizáló nyomat a rátekintés szögétől függően feltűnik vagy eltűnik.

Metszetmély nyomtatás

A bankjegy ún. képnyomatain - Mátyás király portréja, 1000 és ezer forint értékjelzések, címer, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hátoldali kép - kiemelkedő festékréteg található, mely érdes felületű, tapintással jól ellenőrizhető. A valódi bankjegyeken a metszetmély nyomtatás vonalrendszerekből áll, a nyomatok érdességét a festékréteg vastagsága adja.

UV-A fény alatt

Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum (a csőrében gyűrűt tartó holló keretbe foglalt képe) UV-A fényben zöld színben fluoreszkál. Ez a motívum csak a bankjegyvizsgáló UV-fényével megvilágítva válik láthatóvá.

A bal oldali (vízszintes) sorozatszám narancs színben fluoreszkál, a 2009-től kibocsátott fekete színű sorszámmal nyomtatott 1000 forintosokon viszont sárgászöld színben fluoreszkál. A valódi bankjegyeken a sorozatszám tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből és számokból áll. A vízszintes és a függőleges sorozatszámok mindig megegyeznek az adott bankjegyen, több bankjeggyel összehasonlítva viszont nincsen egyezőség (a sorozatszámok bankjegyenként eltérők).

UV-C fény alatt

Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum (a csőrében gyűrűt tartó holló keretbe foglalt képe) UV-C fényben piros színben fluoreszkál. Ez a motívum csak bankjegyvizsgáló UV-fényével megvilágítva válik láthatóvá.

A baloldali (vízszintes) sorozatszám narancs színben, míg a jobb oldali függőleges sorozatszám vörös színben fluoreszkál. A 2009-től kibocsátott fekete színű sorszámmal nyomtatott 1000 forintosokon a vízszintes sorozatszám sárgászöld színben fluoreszkál, míg a jobb oldali függőleges sorszám nem fluoreszkál UV-C fény hatására. A valódi bankjegyeken a sorozatszám tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből és számokból áll. A vízszintes és a függőleges sorozatszámok mindig megegyeznek az adott bankjegyen, több bankjeggyel összehasonlítva viszont nincsen egyezőség (a sorozatszámok bankjegyenként eltérők).

2000 forintos bankjegy

• Kibocsátások időpontja: 1998. február 1., 2009. április 15.
• Előoldali kép: Bethlen Gábor portréja
• Hátoldali kép: Bethlen Gábor tudósai körében

Fény felé tartva

A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon Bethlen Gábor portréjának tükörképével egyező sötét-világos átmenetekből álló vízjel jelenik meg; a bankjegy középvonalától kissé balra láthatóvá válik a papír anyagában található biztonsági szál, melynek felületét nagyítóval vizsgálva a MAGYAR NEMZETI BANK felirat olvasható; a bankjegy előoldalának jobb felső, hátoldalának bal felső sarkába nyomtatott ábratöredékek fény felé tartva H betűvé egészítik ki egymást, ezzel szabályos illeszkedőjelet alkotva.

Vízjel

A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon Bethlen Gábor portréjának tükörképével egyező árnyalatos vízjel jelenik meg (mindkét oldalról ellenőrizhető). A valódi bankjegyeken a vízjel ránézésre nem látható (sem az elő-, sem a hátoldalon), nem tartalmaz határozott kontúrú vonalakat, UV-fényben sem látható.

Metszetmély nyomtatás

A bankjegy ún. képnyomatain - Bethlen Gábor portréja, 2000 és kétezer forint értékjelzések, címer, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hátoldali kép - kiemelkedő festékréteg található, mely érdes felületű, tapintással jól ellenőrizhető. A valódi bankjegyeken a metszetmély nyomtatás vonalrendszerekből áll, a nyomatok érdességét a festékréteg vastagsága adja.

UV-A fény alatt

Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum (a kardot markoló páncélozott kar ovális keretbe foglalt képe) UV-A fényben zöld színben fluoreszkál. Ez a motívum csak a bankjegyvizsgáló UV-fényével megvilágítva válik láthatóvá.

A bal oldali (vízszintes) sorozatszám narancs színben fluoreszkál. A valódi bankjegyeken a sorozatszám tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből és számokból áll. A vízszintes és a függőleges sorozatszámok mindig megegyeznek az adott bankjegyen, több bankjeggyel összehasonlítva viszont nincsen egyezőség (a sorozatszámok bankjegyenként eltérők).

UV-C fény alatt

Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum (a kardot markoló páncélozott kar ovális keretbe foglalt képe) UV-C fényben piros színben fluoreszkál. Ez a motívum csak a bankjegyvizsgáló UV-fényével megvilágítva válik láthatóvá.

A baloldali (vízszintes) sorozatszám narancs színben fluoreszkál, a bankjegy jobb szélén található függőleges sorozatszám vörös színben fluoreszkál. A valódi bankjegyeken a sorozatszám tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből és számokból áll. A vízszintes és a függőleges sorozatszámok mindig megegyeznek az adott bankjegyen, több bankjeggyel összehasonlítva viszont nincsen egyezőség (a sorozatszámok bankjegyenként eltérők).

5000 forintos bankjegy

• Kibocsátások időpontja: 1999. április 1., 2009. április 15.
• Előoldali kép: gróf Széchenyi István portréja
• Hátoldali kép: nagycenki kastély

Fény felé tartva

A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon gróf Széchenyi István portréjának tükörképével egyező sötét-világos átmenetekből álló vízjel jelenik meg; a bankjegy középvonalától kissé balra láthatóvá válik a papír anyagában található biztonsági szál, melynek felületét nagyítóval vizsgálva a MAGYAR NEMZETI BANK felirat olvasható; a bankjegy előoldalának jobb felső, hátoldalának bal felső sarkába nyomtatott ábratöredékek fény felé tartva H betűvé egészítik ki egymást, ezzel szabályos illeszkedőjelet alkotva.

Vízjel

A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon gróf Széchenyi István portréjának tükörképével egyező árnyalatos vízjel jelenik meg (mindkét oldalról ellenőrizhető). A valódi bankjegyeken a vízjel ránézésre nem látható (sem az elő-, sem a hátoldalon), nem tartalmaz határozott kontúrú vonalakat, UV-fényben sem látható.

Metszetmély nyomtatás

A bankjegy ún. képnyomatain - gróf Széchenyi István portréja, 5000 és ötezer forint értékjelzések, címer, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hátoldali kép - kiemelkedő festékréteg található, mely érdes felületű, tapintással jól ellenőrizhető. A valódi bankjegyeken a metszetmély nyomtatás vonalrendszerekből áll, a nyomatok érdességét a festékréteg vastagsága adja.

UV-A fény alatt

Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum (a Lánchíd pillérjének kör alakú rozettába foglalt képe) UV-A fényben zöld színben fluoreszkál. Ez a motívum csak a bankjegyvizsgáló UV-fényével megvilágítva válik láthatóvá.

A bal oldali (vízszintes) sorozatszám narancs színben fluoreszkál. A valódi bankjegyeken a sorozatszám tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből és számokból áll. A vízszintes és a függőleges sorozatszámok mindig megegyeznek az adott bankjegyen, több bankjeggyel összehasonlítva viszont nincsen egyezőség (a sorozatszámok bankjegyenként eltérők).

UV-C fény alatt

Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum (a Lánchíd pillérjének kör alakú rozettába foglalt képe) UV-C fényben piros színben fluoreszkál. Ez a motívum csak a bankjegyvizsgáló UV-fényével megvilágítva válik láthatóvá.

A baloldali (vízszintes) sorozatszám narancs színben fluoreszkál, a bankjegy jobb szélén található függőleges sorozatszám vörös színben fluoreszkál. A valódi bankjegyeken a sorozatszám tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből és számokból áll. A vízszintes és a függőleges sorozatszámok mindig megegyeznek az adott bankjegyen, több bankjeggyel összehasonlítva viszont nincsen egyezőség (a sorozatszámok bankjegyenként eltérők).

10 000 forintos bankjegy

• Kibocsátások időpontja: 1997. július 1., 2008. szeptember 9.
• Előoldali kép: Szent István király portréja
• Hátoldali kép: Esztergom látképe

Fény felé tartva

A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon Szent István király portréjának tükörképével egyező sötét-világos átmenetekből álló vízjel jelenik meg; a bankjegy középvonalától kissé balra láthatóvá válik a papír anyagában található biztonsági szál, melynek felületét nagyítóval vizsgálva a MAGYAR NEMZETI BANK felirat olvasható; a bankjegy előoldalának jobb felső, hátoldalának bal felső sarkába nyomtatott ábratöredékek fény felé tartva H betűvé egészítik ki egymást, ezzel szabályos illeszkedőjelet alkotva.

Vízjel

A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon Szent István király portréjának tükörképével egyező árnyalatos vízjelkép jelenik meg (mindkét oldalról ellenőrizhető). A valódi bankjegyeken a vízjelkép ránézésre nem látható (sem az elő-, sem a hátoldalon), nem tartalmaz határozott kontúrú vonalakat, UV-fényben sem látható.

Metszetmély nyomtatás

A bankjegy ún. képnyomatain - Szent István király portréja, 10 000 és tízezer forint értékjelzések, címer, MAGYAR NEMZETI BANK felirat - kiemelkedő festékréteg található, mely érdes felületű, tapintással jól ellenőrizhető. A valódi bankjegyeken a metszetmély nyomtatás vonalrendszerekből áll, a nyomatok érdességét a festékréteg vastagsága adja.

UV-A fény alatt

Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum (az esztergomi bazilika kupolájának keretbe foglalt képe) zöld színben fluoreszkál. Ez a motívum csak a bankjegyvizsgáló UV-fényével megvilágítva válik láthatóvá.

A bal oldali (vízszintes) sorozatszám narancs színben fluoreszkál. A valódi sorozatszám tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből és számokból áll. A vízszintes és a függőleges sorozatszámok mindig megegyeznek az adott bankjegyen, több bankjeggyel összehasonlítva viszont nincsen egyezőség (a sorozatszámok bankjegyenként eltérők).

UV-C fény alatt

Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum (az esztergomi bazilika kupolájának keretbe foglalt képe) piros színben fluoreszkál. Ez a motívum csak a bankjegyvizsgáló UV-fényével megvilágítva válik láthatóvá.

A baloldali (vízszintes) sorozatszám narancs színben fluoreszkál, a bankjegy jobb szélén található függőleges sorozatszám vörös. A valódi sorozatszám tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből és számokból áll. A vízszintes és a függőleges sorozatszámok mindig megegyeznek az adott bankjegyen, több bankjeggyel összehasonlítva viszont nincsen egyezőség (a sorozatszámok bankjegyenként eltérők).

20 000 forintos bankjegy

• Kibocsátások időpontja: 2001. február 01., 2009. április 15.
• Előoldali kép: Deák Ferenc portréja
• Hátoldali kép: Régi pesti képviselőház

Fény felé tartva

A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon Deák Ferenc portréjának tükörképével egyező sötét-világos átmenetekből álló vízjel jelenik meg; a bankjegy középvonalától kissé balra láthatóvá válik a papír anyagában található biztonsági szál, melynek felületét nagyítóval vizsgálva a MAGYAR NEMZETI BANK felirat olvasható; a bankjegy előoldalának jobb felső, hátoldalának bal felső sarkába nyomtatott ábratöredékek fény felé tartva H betűvé egészítik ki egymást, ezzel szabályos illeszkedőjelet alkotva.

Vízjel

A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon Deák Ferenc portréjának tükörképével egyező árnyalatos vízjel jelenik meg (mindkét oldalról ellenőrizhető). A valódi bankjegyeken a vízjel ránézésre nem látható (sem az elő-, sem a hátoldalon), nem tartalmaz határozott kontúrú vonalakat, UV-fényben sem látható.

Metszetmély nyomtatás

A bankjegy ún. képnyomatain - Deák Ferenc portréja, 20 000 és húszezer forint értékjelzések, címer, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hátoldali kép - kiemelkedő festékréteg található, mely érdes felületű, tapintással jól ellenőrizhető. A valódi bankjegyeken a metszetmély nyomtatás vonalrendszerekből áll, a nyomatok érdességét a festékréteg vastagsága adja.

UV-A fény alatt

Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum (a korabeli öltözetben sétáló pár képe) UV-A fényben zöld színben fluoreszkál. Ez a motívum csak a bankjegyvizsgáló UV-fényével megvilágítva válik láthatóvá.

A bal oldali (vízszintes) sorozatszám narancs színben fluoreszkál. A valódi bankjegyeken a sorozatszám tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből és számokból áll. A vízszintes és a függőleges sorozatszámok mindig megegyeznek az adott bankjegyen, több bankjeggyel összehasonlítva viszont nincsen egyezőség (a sorozatszámok bankjegyenként eltérők).

UV-C fény alatt

Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum (a korabeli öltözetben sétáló pár képe) UV-C fényben piros színben fluoreszkál. A valódi bankjegyeken e nyomat szabad szemmel nem látható, a bankjegyvizsgáló UV-fénye alatt azonban fluoreszkál.

A baloldali (vízszintes) sorozatszám narancs színben fluoreszkál, a bankjegy jobb szélén található függőleges sorozatszám vörös színben fluoreszkál. A valódi bankjegyeken a sorozatszám tisztán kivehető, olvasható, szabályos, egyforma betűkből és számokból áll. A vízszintes és a függőleges sorozatszámok mindig megegyeznek az adott bankjegyen, több bankjeggyel összehasonlítva viszont nincsen egyezőség (a sorozatszámok bankjegyenként eltérők).

A bankjegyvizsgálók

Bár a bankjegyek egyes biztonsági elemei szabad szemmel, illetve fény felé tartva is jól láthatóak, a legnagyobb biztonságot a bankjegyvizsgáló használata jelenti.

A kereskedelmi egységekben a kasszák mellé kihelyezhető bankjegyvizsgálóknak több fajtája létezik (pl. AccuBANKER D64). Vannak egy- illetve kétcsöves bankjegyvizsgálók, amelyek fényerőben (4W-tól 13W-ig) is eltérhetnek. UV-fényben is különbözhetnek a bankjegyvizsgálók, a legegyszerűbb fajtákban csak UV-A izzó van, míg vannak olyan eszközök is, amelyek egyaránt az UV-A és UV-C lámpákkal rendelkeznek. Léteznek olyan bankjegyvizsgálók is, amelyek fel vannak szerelve fehér fénnyel a vízjelek vizsgálatához, valamint nagyítóval a mikróírás ellenőrzésére.

Vannak olyan értékesítők, területi képviselők, akiknél készpénzforgalom bonyolódik le, és ezeket a bankjegyeket nem tudják asztali bankjegyvizsgálóval ellenőrizni az áramellátás hiánya miatt. Ezekre a helyzetekre ajánljuk a hordozható, kézi bankjegyvizsgálót, amellyel az UV-A fényben látható biztonsági elemeket tudják ellenőrizni.

Létezik bankjegy ellenőrző toll is, amely nem UV-fénnyel vizsgálja a pénzt, hanem kémiai módon. Egyszerű, gyors a használata, sárga vagy színtelen jelzés esetén a pénz valódi, barna vagy fekete jelzés esetén hamis a bankjegy.

A bankjegyvizsgáló használatával megelőzhetjük a hamis bankjegyek által okozott kárt, kellemetlenségeket. Alkalmazásával profibb a bankjegyek vizsgálata, mint ha a fény felé tartva próbálnánk meg megállapítani a pénz valódiságát.

Forrás: www.mnb.hu